Legkeresettebb alkotók
  • Galimberti Sándor keresett alkotó
    Galimberti Sándor
  • Perlrott Csaba Vilmos keresett alkotó
    Perlrott Csaba Vilmos
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Gábor Jenő keresett alkotó
    Gábor Jenő
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László

Gross-Bettelheim Jolán (1900-1972)

Életrajz

grafikus, festő
Nyitra, 1900. január 28. - Budapest, 1972. július 29.

1918-1919: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Edvi Illés Aladár, Berény Róbert; 1919-1920: Kunstgewerbeschule, Bécs, mestere: Emil Orlik; 1920-1922: Akademie der Bildende Künste, Berlin, mestere: Karl Hofer; 1922-1924: Grande Chaumiére Akad., Párizs; 1925: Cleveland School of Art, mestere: Henry Kelly. 1925-1955 között az USA-ban élt, 1956-ban tért vissza Magyarországra, itt halt meg. ~ Budapesten készült, korai olajfestményeire hatással volt a Nyolcak, közülük is Berény Róbert puritán expresszionizmusa. 1920-1922 között Berlinben futott fel - egyetlen fantasztikus lendülettel - pályájának legfényesebb, s munkásságában teljesen egyedülálló csúcsára. Berlini pasztellkréta képeinek látomásos, nagy erejű tájai iszonyú energiáikkal szinte leszakadnak a papírról. Rajtuk vaskos, szálas, fekete kontúrokkal szigorú kompozíciókat rajzolt fel: dőlő, lendülő hegyeket, ívben meghajló vízpartot, átlósan rohanó fatörzseket, folyóként zuhogó felhőket. A sötét kontúrok között érzéki színfelületek izzanak: mély tüzű kékek, vörösek, élesen csendülő lilák, a teret felszabdaló, világító fehérek. Ez az expresszív színkavalkád a berlini évek elmúltával nyomtalanul tűnt el, ~ soha többé nem festett ilyesmit. 1925-ben az USA-ba költözött. Itt 1955-ig többnyire fekete-fehér grafikai lapokat: szénrajzokat, litográfiát, rézkarcot, később pasztellrajzokat készített. Rajtuk a német expresszionizmus és verizmus hatása érezhető: Georg Grosz és Otto Dix néha brutalitásig menő keménysége, elidegenítő, szatirikus hangvétele. A korszak legértékesebb lapjai az amerikai nagyváros élményéből táplálkoznak: hidak, kábelhidak, felüljárók, utak, gyárak, futószalagok sötét, szigorú kompozíciói, amelyeket szinte szétfeszít valami különös belső mozgás. Az amerikai időszak jellegzetes munkái a szatirikus rajzok: nemegyszer gyilkos, abszurd humorral ábrázolt nagyvárosi hölgyek, kávéházi összejövetelek. Az 1925-1955 közötti időben ~ a kapitalizmus és a fasizmus ellen tiltakozó, agitatív műveket is készített. Élete utolsó éveiben ablakából látott kertrészleteket vetett papírra, csöndes, fáradt, részletező rajzokat. Hazai kiállításain először mint baloldali művészt méltatták; valódi értékére: nagy erejű expresszionizmusára a legutóbbi évtizedben figyeltek fel.

Mesterei :

Edvi Illés Aladár, Berény Róbert, Orlik, Emil, Hofer, Karl, Kelly, Henry.

Egyéni kiállítások .
1932 • Kokoon Club, Corner and Wood Gallery, Cleveland
1937 • Művészegylet, Pozsony
1945 • Durand, Ruel Gallery, New York
1960 • Kulturális Kapcsolatok Intézete Kiállítóterem, Budapest (kat.) ? Móra Ferenc Múzeum, Szeged ? Kossuth Múzeum, Cegléd ? Koszta József Múzeum, Szentes
1979 • ~ emlékkiállítás, Xantus János Múzeum, Győr (kat.)
1987 • Válogatott grafikái Vörösváry Ákos gyűjteményéből, Kecskeméti Galéria, Kecskemét (kat.)
1988 • ~ retrospektív kiállítása, Budapest Galéria, Budapest
1993 • New York-New York, az Első Magyar Látványtár kiállítása ~ és Kungl György műveire, Magyar Állami Operaház vörös szalonja (kat.).

Válogatott csoportos kiállítások :
1927-1937 • A clevelandi művészek évenkénti kiállításai, Cleveland Museum of Art, Cleveland
1936 • New Horizons in American Art, MOMA, New York
1937 • Amerikansk Grafik, Stockholm
1942 • Két háború között, Whitney Museum of American Art, New York
1943-1953 • Nemzeti grafikai kiállítások, Kongresszusi Könyvtár, Washington
1959 • 7. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1960 • Grafikai és kisplasztikai kiállítás, Csók Galéria, Budapest
1963, 1965, 1967 • II., III., IV. Országos Grafikai Biennálék, Miskolc
1964 • Szocialista Képzőművészek Csoportja, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1974 • Az amerikai grafika két évtizede 1920-1940, Smithsonian Institute, Washington.

Művek közgyűjteményekben .
Első Magyar Látványtár Alapítvány
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
Kazinczy Múzeum, Sátoraljaújhely.

Irodalom :
Gellért H.: ~ képkiállítása, Magyar Jövő, Los Angeles, 1945. október 17.
Oelmacher A.: (kat. bev., Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest, 1960)
Járai J.: (kat. bev., Xantus János Múzeum, Győr, 1979)
Hegyi L.: Bevezető ~ kiállításához, Kecskeméti Galéria, 1987
Radnóti S.: A civilizáció tereinek festőisége (kat. bev., New York-New York, 1993).

Lexikális referencia